A sejt csodája

Azóta a kutatók felfedezték, hogy több száz alkotóelembõl tevõdnek össze, és több ezer eddig megismert feladatot látnak el, de még mindig nagyon messze vannak a sejtek szerkezetének és mûködésének a megértésétõl. Ma már tudjuk, hogy „egyszerû” sejt nem is létezik. Értjük, hogy a legegyszerûbb egysejtû élõlény is sokkal összetettebb, mint bármilyen emberi építmény. Nincs olyan földi laboratórium, amely utánozni tudná a legkisebb élõ szervezetekben végbemenõ folyamatokat. Minél többet tanulunk, annál inkább rádöbbenünk, hogy képességeinket meghaladja a legegyszerûbb sejt fizikai, kémiai szerkezetének részletes megismerése. 

 

Az ember leleményességének, ügyességének láttán elmondhatjuk, hogy bámulatosan összetett szerkezetek kigondolására és megalkotására képes. Egy ûrhajó összeállítása, mûködtetése nem is egy ember mûve, hanem jól összehangolt munkacsoportok tervezésnek és kivitelezésnek eredménye. Ugyanezt mondhatjuk el a ma már egészen általánossá vált digitális eszközökrõl. Bonyolultságukat tekintve azonban még meg sem közelítik a teremtett lények összetettségét, szín- és formagazdagságát, bármilyen képzett szakemberek állították is elõ. Ezek az emberi ésszel még felfogható szerkezetek azonban igen távol vannak az élõlények bonyolultságától – ugyanakkor ezeket az eszközöket gondos tervezõ és kivitelezõ munka hozta létre. Az élet csodája láttán fürkészve keressük az élet alkotóját, aki oly sok bizonyítékot hagyott önmagáról.

 

Ezeknek a bizonyítékoknak egyike az élõ sejt. (Lásd az ábrát!) Ebben energiát elõállító erõmûvek, fehérjetermelõ gyárak vannak. A legkülönfélébb vegyi anyagokat jól összehangolt szállítójármûvek juttatják el a megfelelõ helyre. A sejthártya döntéseket hoz arról, hogy mi léphet be a sejtbe, mi hagyhatja el azt. A sejtmag irányítja a sejt minden életfunkcióját, miközben a szaporodáshoz szükséges tervrajzokat is torzításmentesen tárolja. (Bármely cég megelégedne olyan emberalkotta szerkezettel, amely önmagának a reprodukálására képes.) Minden sejt határozott cél elérésére végez folyamatos munkát, amely tevékenység mögött tervezõ és végrehajtó intelligencia húzódik meg csendesen, alázatosan.

 

A sejtek mûködésében célszerûség látható. Ezt a rendet sok gondolkodó felfedezte, miközben a teremtés nagyszerûsége, csodája tiszteletteljes meghajlásra késztette õket. Így olvashatjuk Aquinói Tamás érvelését: „Lehetetlen, hogy egymástól különbözõ s egymással ellenkezõ dolgok egységes rendben egyesüljenek, mégpedig mindig vagy legtöbbször, ha csak nem valami irányítás folytán, amely valamennyit s minden egyest bizonyos cél felé törekedni indít. Márpedig a világban a legkülönbözõbb dolgokat látjuk egységes rendbe tömörülni s nem csak ritkán s véletlenül, hanem minden vagy a legtöbb esetben. Kell tehát valakinek lenni, akinek gondviselése által ma a világ vezettetik s ezt a valakit Istennek nevezzük”.

A legrégebbi megfigyelések csak a láthatókra korlátozódtak. A szabad szemmel nem látható részletek megnyílása azonban ugyanazt a csodálatot és áhítatot váltja ki a mai szemlélõbõl is.