2009. 08.09-16. Erdély

Szállás: Borzont

 

 

 

 

2. Balánbánya – Egyes kő (1504 m) – Öcsém tető (1707 m) 

Balánbánya - Nyíres-sarok - Egyeskő - menedékház (1470 m) - Öcsém-tető (1707 m) – Balánbánya!

Táv: 8 km Megközelítés gépkocsival: 2-2,5 óra, Túra időtartama: 6-8 óra pihenőkkel.

Az itt bemutatott túrák télen-nyáron egyaránt bejárhatóak, nem igényelnek különösebb fizikai felkészültséget, a kiindulási hely gépkocsival megközelíthető, az útvonal pedig visszatér a kiindulási pontra. A túrák nincsenek időponthoz vagy szezonhoz kötve, előzetes egyeztetés alapján, a túravezetők lekötöttségétől függően, igény szerint bármikor megszervezhetők.

Balánbányán, a templom melletti parkolóban hagyjuk a gépkocsit, és a Kovácsok-pataka mentén vágunk neki az összességében kb. 1000 m szint legyőzésének (ez első olvasatra nagyon soknak tűnhet, de túravezető pályafutásunk alatt már számos köztiszteletnek örvendő nagyinak is sikerült, tehát aggodalomra semmi ok). Utunk előbb a bányaváros egyik utcáján vezet, majd elhaladunk a Hagymás Nemzeti Park bejáratát jelző tájékoztató tábla mellett. Az innen kezdődő ösvény előbb meredekebben, majd megszelídülve kapaszkodik a Havas-láb mentén. A fenyves ritkulásával egy időben, a kilátás is egyre jobb lesz a tőlünk keletre elhelyezkedő Öcsém-tető irányába. Kibontakoznak a népiesen Ördögmalmoknak is nevezett kőgörgetegek, fölöttünk a Vigyázókő tornyosul, a távolban pedig a Csíki-havasok határhegysége, a Naskalat látható.

Kb. egy órás kapaszkodó után érjük el a Nyíres-sarkat, ahol ösvényünk balra kanyarodik, és egy fenyves, kőgörgeteges, néhol sáros, források szabdalta hegyoldalban halad tovább. Innen már látható a túránk elsődleges célpontja, az 1530 m magas Egyeskő sziklaorma.

Rövid pihenő és hűs, kristálytiszta forrásvíz kortyolgatása után, nekivágunk a menedékház felé vezető utolsó emelkedőnek, amely egy hajdani meredek sípálya nyomvonalán vezet.
A menedékház előtti padokra telepedve, ki-ki vérmérséklete és fizikai képessége szerint választhat, hogy pihenni szeretne néhány percet, esetleg a magával hozott elemózsiából fogyasztana, vagy inkább megmászná az Egyeskő sziklapillérét. Úgyszintén lehetőség van a fölöslegesnek ítélt túrakellékek itthagyására, hiszen az Öcsém-tető megmászása után, utunk ide fog visszatérni.

A háztól az Egyeskő falai alatt, fenyőerdőben indulunk az Öcsém-tető megmászására. Hamarosan egy forrás mellett haladunk el, jobbról az Öcsém kőgörgetegei látszanak, balra nézve a távolban a Csalhó-hegység ormai bontakoznak ki. A lápos, vizenyős tisztáson átkelve, jobbra fordulunk, és a Pásztorkő alatt emelkedésbe kezdünk.

Viszonylag rövid emelkedő után újabb tisztás következik, majd gyér fenyőerdőben haladva az Öcsém csúcsplatójára érkezünk. Az 1707 m-es csúcs elérése innen már csak egy kellemes séta, mivel mindvégig csaknem szintben haladunk. A menedékházhoz való visszatérés egyaránt lehetséges a feljövet már megismert útvonalon, vagy "toronyiránt" a sziklák között, zergecsapásokon, kőgörgetegeken, a Vigyázókő kilátópont érintésével.

A menedékháztól Balánbányára a Szép-patak mentén, előbb fenyőerdőben, majd havasi legelőkön haladva fogunk visszatérni. A lemenő Nap fényében jobboldalt kibontakozó Nagyhagymás (1796 m) szinte függőleges falainak látványa méltó befejezése egy jól sikerült, élményekben gazdag túrának.

 

 

 

Gyergyószentmiklós felől érkezünk a meseszép környék felé. Igazi látványosság végéig a magashegyi táj: haragoszöld legelők, rohanó patakok, óriási fenyvesek, kanyargószerpentinek, lélegzetállító kilátással. Legszívesebben 100 méterenként megállnánk nézelődni, fotózni. A Pongrácz-tetőn (1257 m) nem bírjuk tovább, s megállunk fotózni. Körbetekintve megcsodálhatjuk a Pongárcz-csúcsot (1389), délkelet felé az Olt forrásvidéke vehető szemügyre, lenyűgöző látvány a Ló-havas (1621 m) és a Medgyes-havas (1506 m) erdőborította csúcsai, délnyugat felé pedig varázslatos keretet ad a Dél-Görgény vulkanikus vonulata. Nehéz elszakadni ettől a csodálatos helytől, de ha elindulunk a Hagymás-patak völgyén keresztül, hamarosan elérhetünk a 983 m magasan elterülő egyedülálló természeti kuriózumhoz, a Gyilkos-tóhoz. Orbán Balázs a „Székelyföld leírása” című művében nem leplezi csodálatát, amikor így ír: „ A legmeglepőbb, a legelragadóbb képek egyike áll előttünk. Még ma is, aki felső Olaszország nagyszerű és Svájcnak nagyszerű tavait látta, bámulattal fog e látvány előtt megállni. Nagyobbszerű tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonnyal nem rejtenek a havasok keblökben.” Ennél megkapóbban aligha lehetne beszélni Székelyföld egyik legszebb természeti ritkaságáról. 1837 egyik viharos éjszakáján a semmiből keletkezett. A gyilkos-hely megázott talaja lecsúszott a völgybe és elzárta az ott folyó Hagymás, Cohárd, Vereskő és Likas patakok medrét. Az így létrejött torlasz hatására tóvá duzzadva alakult ki ez a természeti ritkaság. A tó keletkezésének számos legendáját „erősíti” a misztikus hangulat, melyet a tó medréből még ma is kiálló megkövesedett fatörzsek látványa tesz teljessé. A látványt a tó köré csoportosuló csúcsok teszik elragadóvá, úgymint a Kis-Cohárd (1352 m), Nagy-Cohárd (1507 m) és a Gyilkos-kő (1406 m). A tó vize gyakran vöröses színű, amely nevére asszociálva már-már horrorisztikusan hat. A „ludas” a jelenségben a Vereskő-patak, amely nagyobb esőzésekkor kioldja a környék vasokker tartalmát, és színezi meg a tó vizét. A legenda másik változata azonban a tények ellenére makacsul tartja magát, mely szerint a tó keletkezésekor a föld pásztorokat is maga alá temetett, s az ő vérük festi vörössé a vizet. A tó körül magas szintű turisztikai ellátás alakult ki, amely a Békás-szoros közelségének is köszönhető. Több napos programokat, túrákat, sziklamászást, egyszerű sétákat szervezhetünk a környéken. Amennyiben csak néhány órát töltünk a Gyilkos-tó környékén, akkor is béreljünk csónakot, amivel a kidőlt fenyőcsonkok között manőverezve csónakázhatunk a tó egy részén. Személyesen garantálom, hogy emlékeink között kiemelkedő helyet foglal majd el az az egy, vagy fél óra, amit a tavon töltünk. Nyugalom, szépség, misztikus hangulat, kihívás, mellettünk békésen úszó tőkésrécék, körbe-körbe lenyűgöző sziklacsúcsok, kristálytiszta levegő. Ugye jól hangzik? Akinek több ideje van, mindenképpen sétáljon föl a Kis-Cohárd-sziklához (kék háromszög jelzés kb. másfél óra oda-vissza), ahonnan Pazar kilátás a jutalmunk a Gyilkos-tóra és a környék gyönyörű hegyeire. A környék, a Gyilkos-tó és a Békás-szoros 1996-tól nemzeti park. Olyan növényritkaságok nőnek erre, mint a különböző kővirágok, a havasi gyopár, vagy a tiszafa.